A nő báb, ágak végén csüngő.
Aztán lepke, színes vagy rejtőzködő.
Reppen és leszáll.
Szárnyát ha kéz fogta, maga gyógyítja, és nem veszi vissza az ujjakon hagyott múlt porokat.
Nyomokat hagy, mert hisz.
Változtat a távolból és csukott szemmel figyel minden…