Hal, csokoládé, málna. John Zorn és én. Különös történet. Talán elmesélhetetlen. Lehetetlen. De most itt zúg a szél a fülemben és halkan súgja:
-Bármit csinálhatsz! Csak csendben! Csendben.
Jó, akkor mesélek! Magamnak. Nektek.
Most itt van velem és éppen megnevettet. Ölel. Nyakamba csókol, de csak egyszer. Ölelése mozdulatlan. Illata málna. Mondanom sem kell, pár perce még simán nézte, hogy a földön fekszem, akár a hal. Pikkelyek a szőnyegen. Szanaszét. Semmit sem szólt, csak belemerült a gitár kegyetlen hangjába, mosolygott és hosszú ujjaival a testemen dobolt. És ölt! Ölelt és ölt. Hát valahogy így vagyunk mi. John Zorn és én.
Amikor először találkoztunk, nem tetszett igazán. Még soha senki nem volt ilyen...amolyan..valamilyen. Olyan, nem elképzelt. Nem megálmodott. Gondolatokon kivüli. Határokon túli. Vonzó és taszító. Csendes és mindent átható. Szorításból könnyedén kicsusszanó. Pont mint én. Olyan amilyen. Valamilyen.
Úgy vitt el magához, hogy észre sem vettem. Lassan kúsztak be a mozdulatai a testembe a lelkembe és az elmémbe, hogy megalkossam a saját zeném. De ő csak hallgatott. Hallgatásával tiltotta meg, hogy akarjam ismerni, tudni. Nem akart semmit, soha semmit, csak hogy átadjam magam. Mindenemet. Üresen ahogy vagyok. Kérdések nélkül. Válaszok nélkül. Nem szólt, csak várt, hogy puha macska léptekkel járjak , a fejében és a szívében. Hangtalanul.
Valami érezte bennem ott, ahol az ízek is összefutnak, hogy ez nem egy egyszerű 'most itt vagyok - holnap elmegyek - hello' találkozás lesz. Abban a percben agyam és testem minden bizonyosságával tudtam, hogy új időszámítás kezdődik az életemben. Ez a csendes karmester újraindítja az időt. Hogy új hajam nő és más lesz a nevetés az arcomon. A bőröm újra felmelegszik, a vérem eljut a szívemhez, és minden gondolatom átadja magát az igazi színeknek és hangoknak. Az ízem megint narancs, az illatom talán vanília. És holnap? Holnap minden valami teljesen más! Volt egy gyenge próbálkozásom a menekülésre, kézből kicsusszanásra, de akkor hozzám ért. És igen. Levett rólam mindent! Én tényleg nem akartam, de zenéje elsodort, és érintései olyan mélyre vittek, ahonnan nem tudtam visszajönni többet. Soha többet. Talán nem is akarok. Nem tudok. Furcsa hangjai áramlanak bennem. Folynak ki és be. Ki és be. Ki és be.
Jonh Zorn nem ígér semmit. Olyan, mintha itt sem lenne. Ül háttal mindennek. Csendben. Hallgat. És a hallgatása mögött van valami, mi sokkal többet mond minden szónál.
Mert van, hogy a szavak már nem jelentenek semmit. Jobb lenne egy ölelés. Csak várni, míg mindent felold a csend. Hagyni, amíg lassan szétszóródik a házban, kertben, lakatra zárt várban. És végül megpihen az ágyban, a takarót magára húzza, és ásításával elzavar minden régi kimondottat és ki nem mondhatót.
Így történt. És Ő lett az én csendes karmesterem. Kísér és kísért, bármerre megyek. Finoman, csak a szemével int, s tökéletes ritmusban szólaltatja meg bennem a gitárt, a dobot és a zongorát. Minden történetet, mi valaha létezett vagy nem létezett, mert csak képzelet. Most már mindig így lesz! Maradok. Hagyom. Csak játsszon! És én vele játszom. Hisz újra látszom.
Hal, csokoládé, málna. Hát valahogy így vagyunk mi. John Zorn és én.
Hogy milyen volt neki főzni? Kikészített. De imádtam! A kezemet hólyagosra égettem. A tejszín összeugrott, majd szétfolyt. Az összes tojás a földre borult. A nap közben elbújt. Amíg paráztam, semmi sem sikerült! De végül persze hihetetlenül finom lett minden...És nevetős...
Tengeri sügér fenyőmagos kínai kellel és sült paradicsommal
Hozzávalók:
-1 tengeri sügér (branzino)
-8 gerezd fokhagyma
-1 citrom
-3 ág friss rozmaring
-só
-frissen őrölt bors
-extra szűz olívaolaj
Így készítem:
A halat megpucolom, megmosom. Egy tűzálló tálat kibélelek fóliával és belefektetem a halat. Kívül-belül besózom nagyszemű tengeri sóval. A hasába beleteszek 3 gerezd fokhagymát és a rozmaring ágakat. Friss borsot őrölök rá. A citromot négyfelé vágom és az egyik szelet levével átdörzsölöm . A maradék citromszeleteket és fokhagymákat a hal köré rakom. Meglocsolom olívával. Jól becsomagolom az egészet a fóliába úgy, hogy mindenhol befedje és ne szökjön ki a gőz!
200 fokos sütőben kb. 20 percig párolom, majd a fóliát széthajtom ,hogy piruljon még úgy tíz percig. Tálalás előtt olívát csorgatok rá!
Fenyőmagos kínaikel
-1 kínai kel :)
-1 gerezd fokhagyma
-olívaolaj és pirított szezámolaj
-só
A kelt felvágom csíkokra. Egy serpenyőben felhevítek egy kis olívaolajat, belenyomom a fokhagymát. Csak kicsit megfutattom és rádobom a kelt. Párolom pár percig. Nem kell szétfőzni csak kicsit essen össze úgy, hogy a színét megtartsa. Sózom.
Közben serpenyőben illatosra pirítom a fenyőmagot. A kelhez adom, kicsit összekeverem és pirított szezámolajat csepegtetek rá.
Sült paradicsom
-1 fürt pici paradicsom
-Olívaolaj
A paradicsomot szárastól megmosom. Túzálló tálba teszem. Meglocsolom olívával. Sütőben 10 percig sütöm.
Csupacsoki süti málnafagyival és friss málnával
Hozzávalók
-10 dkg jó minőségű fekete csoki
-4 tojás
-fél kocka Ráma
-15 dkg cukor
-3,5 evőkanál liszt
-5 dkg szeletelt mandula
-málnafagyi
-friss málna
A tojásokat szétválasztom. A sárgáját a felolvasztott Rámával és a cukorral kikeverem. Hozzáadom kicsi adagokban a lisztet. Tovább keverem. Végül az olvasztott csokit is beleteszem és összedolgozom. A legvégén a mandulát is hozzáadom. Még egyszer megkeverem.
A tojásfehérjét felverem és óvatosan a csokis tésztához adagolom. Összeforgatom.
Kivajazott formába teszem és légkeveréses sütőben 130 fokon, sima sütőben 150 fokon 50 percig sütöm.
Ha kihűlt, málnafagyit és friss málnát teszek hozzá!
És megint: tádámm! :)
